Ez a legkonkrétabb kérdés, amit egy közös képviselő este beír a keresőbe: „ha ma küldöm ki a meghívót, mikor lehet a közgyűlés?" A válasz két okból nem triviális. Egyrészt a társasházra és a lakásszövetkezetre eltérő határidő vonatkozik. Másrészt a napok számítása maga is szabály kérdése.
A két határidő nem ugyanaz
| Szervezet | Minimum időköz | Jogszabályhely |
|---|---|---|
| Társasház | 8 nap | Társasházi tv. 33. § (2) bekezdés |
| Lakásszövetkezet | 15 nap | 2004. évi CXV. törvény 16. § (3) bekezdés |
Társasháznál – sürgős esetet kivéve – az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. Sürgős esetnek különösen a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulása minősül. Forrás: Társasházi tv. 33. § (2) bekezdés.
Lakásszövetkezetnél ugyanez a szabály tizenöt napot ír elő, ugyanazzal a sürgősségi kivétellel. Forrás: 2004. évi CXV. törvény 16. § (3) bekezdés.
Ez a leggyakoribb hibaforrás: aki mindkét formában dolgozik, könnyen átviszi az egyik határidejét a másikra. A tizenöt nap betartása társasháznál természetesen nem hiba – a nyolc nap alkalmazása lakásszövetkezetnél viszont igen.
A napok számítása: a megküldés napja nem számít bele
A polgári jog általános szabálya szerint a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani. Forrás: Ptk. 8:3. § (1) bekezdés.
Ugyanez a szakasz rendezi a hosszabb időtartamokat is: a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, és ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, akkor a hónap utolsó napján. Forrás: Ptk. 8:3. § (2) bekezdés. Ha pedig a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Forrás: Ptk. 8:3. § (3) bekezdés.
Ebből következik a gyakorlati számítás: a megküldés napja és a közgyűlés napja közé kell esnie a törvényben előírt számú teljes napnak.
Konkrét példa: február 1-jei megküldés
Társasház (8 nap): a megküldés napja február 1. A teljes napok február 2-tól február 9-ig tartanak – ez nyolc nap. A közgyűlés így legkorábban február 10-én tartható.
Lakásszövetkezet (15 nap): a megküldés napja február 1. A teljes napok február 2-tól február 16-ig tartanak – ez tizenöt nap. A közgyűlés így legkorábban február 17-én tartható.
A leggyakoribb tévedés az, hogy valaki egyszerűen hozzáad nyolcat vagy tizenötöt a megküldés dátumához, és az így kapott napra teszi a közgyűlést. Ilyenkor egy nap hiányzik, mert a közgyűlés napja lenne az utolsó teljes nap – pedig annak már a határidő letelte után kell következnie.
Ha a záródátum munkaszüneti napra esik
A Ptk. szerint ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Forrás: Ptk. 8:3. § (3) bekezdés. Hogy ez a szabály a meghívási időközre pontosan hogyan hat ki, arra közvetlen társasházi vagy lakásszövetkezeti bírósági iránymutatást nem találtam.
Kétség esetén ezért a biztonságos megoldás egyszerű: tegye a közgyűlést egy-két nappal későbbre. A ráhagyás olcsóbb, mint egy megtámadott közgyűlés.
Egy döntés, amely pontosan ezt a számítást végezte el
A Fővárosi Ítélőtábla egy lakásszövetkezeti ügyben ugyanezt a módszert alkalmazta. A meghívó kifüggesztésének, illetve egyéb úton történő közlésének időpontja 2016. június 8. volt, a közgyűlést pedig június 23-ára hívták össze.
A bíróság a Ptk. 8:3. § (1) bekezdéséből indult ki – a napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani –, majd megállapította: június 8-ához képest június 23-a a 15. nap, következésképpen a meghívó nem került megküldésre a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal. Forrás: Fővárosi Ítélőtábla Gf.40045/2018/7.
A döntés egy további, gyakorlatias kérdést is lezár: mivel az alapszabály napot jelöl meg a szabályszerű összehívhatóság körében, az órákban történő számításnak nincs és nem is lehet jelentősége. Forrás: Fővárosi Ítélőtábla Gf.40045/2018/7. Nem érv tehát, hogy a meghívó „délelőtt ment ki, a közgyűlés meg délután van".
A szabálytalan összehívás következményét az ítélőtábla a határidőben megtámadott határozat körében vonta le, és azt hatályon kívül helyezte. Forrás: Fővárosi Ítélőtábla Gf.40045/2018/7.
Mi számít közlésnek? Nem a megírás
A törvény a meghívó megküldéséhez köti a határidőt, nem a megírásához. A meghívón szereplő keltezés önmagában tehát nem bizonyít semmit – a megküldés időpontját kell tudni igazolni.
A Kúria a társasházi írásbeli szavazásra vonatkozó felhívás kapcsán kifejtette, hogy a közlés időpontja az a nap, amikor a társasház a tulajdonos számára megismerhetővé tette a küldeményt. Arra ugyanis, hogy a tulajdonos mikor veszi ki a küldeményt a levélszekrényből, a társasháznak nincs ráhatása; a tulajdonosnak viszont a saját jogai és kötelezettségei gyakorlása érdekében gondoskodnia kell a levélszekrény rendszeres ürítéséről. Forrás: Kúria Pfv.20753/2023/4., indokolás [13] pont.
Elektronikus megküldésnél külön feltétel is van: a meghívó akkor minősül írásban megküldöttnek, ha azt a közös képviselő a tulajdonosok részére igazoltan közölt e-mail-címéről a tulajdonostárs által bejelentett e-mail-címére küldte. Forrás: Társasházi tv. 33/A. § (1) bekezdés.
A meghívóval egyidejűleg annak egy példányát a társasházban, jól látható helyen ki is kell függeszteni. Forrás: Társasházi tv. 33. § (1) bekezdés.
A bizonyítás a szervezetet terheli
Ez a rész a gyakorlatban sokszor fontosabb, mint maga a számítás. Egy 2025-ös ítélőtáblai döntésben a bíróság a szervezet bizonyítási érdekeként határozta meg, hogy a törvényi szabályoknak megfelelő tartalmú meghívót a tag részére megküldte – és mivel ezt nem tudta bizonyítani, a határozat hatályon kívül helyezésére került sor. A döntés azt is rögzíti, hogy önmagában abból, hogy a szervezet igazolni tudta egyes postai küldemények feladását, még nem következik, hogy a törvényi szabályoknak megfelelő meghívót határidőben el is küldte. Forrás: Debreceni Ítélőtábla Gf.30270/2025/9., indokolás [17]–[18] pont.
Tehát: ajánlott, igazolható küldés, és a kifüggesztésről is érdemes feljegyzést vagy fényképet készíteni.
Mi történik, ha csúszik a határidő?
Itt óvatosnak kell lenni a kategorikus válasszal. A határidő megsértése komoly érvényességi kockázat, de a bírói gyakorlat nem minden esetben vezet automatikusan a határozat hatályon kívül helyezéséhez.
Egy ítélőtáblai döntésben a bíróság éppen azért nem semmisítette meg a határozatot, mert a felperes időben értesült az ülésről, azon képviselője útján részt vett és nyilatkozatot tett, tehát a határidő esetleges be nem tartása nem gátolta a jogai gyakorlásában. Forrás: Fővárosi Ítélőtábla Pf.22106/2011/3.
Más megítélés alá esik viszont az, ha a késedelem vagy a hiányos meghívó ténylegesen megakadályozta a felkészülést. A Kúria az időköz szabályának célját úgy írta le, hogy a megfelelő időköz és a napirend tartalmi előkészítése együttesen jelentik garanciáját annak, hogy a tagok felkészülhessenek, a határozathozatal előtt tájékozódjanak, és álláspontjukat alapos megfontolás után alakíthassák ki. Forrás: Kúria Pfv.20080/2023/7. (Ez egyesületi ügyben született, de az időköz funkciójáról mondottak a társasházi és lakásszövetkezeti gyakorlatban is iránymutatók.)
A gyakorlati következtetés: a késedelemre építeni védekezésként lehet, de megtámadási stratégiát önmagában erre alapozni kockázatos. Az erős eset az, amikor a késedelem mellett a felkészülés tényleges akadályozottsága is kimutatható.
Gyakorlati ellenőrzőlista
- Tisztázza, melyik szervezetről van szó. Társasház nyolc nap, lakásszövetkezet tizenöt.
- Nézze meg a saját szabályzatot. Ha az SZMSZ vagy az alapszabály hosszabb időközt ír elő, azt kell tartani.
- Számoljon teljes napokban. A megküldés napja és a közgyűlés napja nem számít bele.
- Igazolhatóan küldjön. A keltezés nem bizonyíték, a megküldés igazolása az.
- Függessze ki a meghívót a megküldéssel egyidejűleg, és dokumentálja.
- Hagyjon ráhagyást. Egy-két nap tartalék olcsóbb, mint egy megtámadott közgyűlés.
Ha egy konkrét közgyűlés meghívójának időzítése kérdéses – akár azért, mert Ön hívja össze, akár azért, mert meg akarja támadni –, az irat átnézése jogi másodvélemény keretében történik. A közgyűlés előtti teljes anyag ellenőrzése a dokumentumkontroll körébe tartozik.
Források
- 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról – 33. § (1)–(2) bekezdés, 33/A. § (1) bekezdés
- 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről – 16. § (3) bekezdés
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – 8:3. § (1)–(3) bekezdés
- Fővárosi Ítélőtábla Gf.40045/2018/7.
- Kúria Pfv.20753/2023/4.
- Kúria Pfv.20080/2023/7.
- Debreceni Ítélőtábla Gf.30270/2025/9.
- Fővárosi Ítélőtábla Pf.22106/2011/3.
- A hivatkozott bírósági határozatok teljes szövege ügyszám alapján kereshető a bíróságok anonimizált határozatainak nyilvános gyűjteményében: eakta.birosag.hu
Jogszabályi állapot ellenőrizve: 2026. szeptember 13.
Az írásban szereplő megállapításokat elsődleges forrásból – hatályos jogszabályból, bírósági, illetve hatósági határozatból – ellenőriztem. A hivatkozott források a cikk végén, tételesen felsorolva megtalálhatók; a jogszabályok kattinthatók, a bírósági határozatok ügyszám alapján kereshetők a bíróságok nyilvános határozatgyűjteményében.
Ez az írás általános tájékoztatás, nem helyettesíti a konkrét ügyre adott jogi tanácsadást; a megítélés az adott tényállás körülményeitől függ. Konkrét kérdésben az ügybeküldő űrlapon keressen meg.