Társasházi kamerarendszer: a hat leggyakoribb hiba a NAIH gyakorlata alapján

A kamera felszerelése technikai kérdésnek tűnik: kell egy döntés, egy szerelő és egy rögzítő. Valójában adatvédelmi döntés, amelynek dokumentációja is van. Az adatvédelmi hatóság határozataiból hat visszatérő hibatípus rajzolódik ki.

1. Nincs érvényes, kétharmados közgyűlési döntés

A hatóság gyakorlata szerint a közös tulajdon megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlésnek kell határoznia, mégpedig az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával. Forrás: NAIH-1141-11/2023., (48) bekezdés.

Egy mondat a jegyzőkönyvben – „a közgyűlés a kamerarendszer telepítéséről dönt" – ennek a követelménynek nem felel meg, ha a szavazati arány nem igazolható.

2. Az SZMSZ nem tartalmazza az adatkezelési szabályokat

További követelmény, hogy a társasház szervezeti-működési szabályzatának tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított adatkezelési szabályokat. Forrás: NAIH-1141-11/2023., (50) bekezdés.

Egy másik határozatában a hatóság részletesen felsorolta, mire kell kitérnie ennek a szabályzatnak: az adatkezelés céljára, jogalapjára, az ahhoz szükséges érdekmérlegelésre, a kamerák üzemeltetésének rendjére, a felvételek megőrzési idejére, a felvételekhez hozzáférő személyekre és a felvételek megtekintésére vonatkozó szabályokra, az érintettek részére nyújtott tájékoztatásokra és azok felülvizsgálatára, az adatbiztonsági követelmények teljesítésére, valamint az érintetti jogokra – különösen a hozzáféréshez és a másolat kiadásához fűződő jogra. Forrás: NAIH-5896-1/2021.

3. Nincs jogalap, vagy nincs dokumentált érdekmérlegelés

A megfigyelés személyes adatok kezelése, amelyhez jogalap kell. A hatóság szerint a kamerás adatkezelésre jellemzően az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek szolgáltathat megfelelő jogalapot, és ennek keretében az adatkezelőnek érdekmérlegelést kell végeznie annak igazolására, hogy az érdekei elsőbbséget élveznek az érintettek érdekeivel és jogaival szemben. Forrás: NAIH-131-1/2024.

Egy társasházi ügyben a hatóság kifejezetten megállapította, hogy mivel sem előzetesen, sem az eljárás során nem került megfelelő jogalap igazolásra, és a megfigyelés terjedelme miatt az adatkezelés meghaladta a szükséges és arányos mértéket, a társasház megsértette a rendelet 6. cikk (1) bekezdését. Forrás: NAIH-4177/2021.

Ide tartozik az elszámoltathatóság is: a hatóság szerint a társasház nem tudta bizonyítani, hogy a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelése a vizsgált időszakban megfelelt az adatvédelmi követelményeknek, ezzel megsértette a rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti elszámoltathatóság alapelvét. Forrás: NAIH-5896-1/2021.

4. A kamera oda néz, ahova nem szabad

Ez a leggyakoribb konfliktusforrás. A hatóság egy ügyben megállapította, hogy a hivatkozott célok – zaklatás, birtokháborítás elleni védekezés – úgy is érvényesíthetőek lettek volna, ha a kamera a lakás teljes előtere helyett csak az ajtót és annak közvetlen környezetét rögzíti. Forrás: NAIH-4177/2021.

A hatóság azt is rögzítette, hogy amennyiben a kamera látószöge az adatkezelő magánszféráján kívülre – például közterületre, a társasház közös tulajdonában álló területre vagy harmadik személy tulajdonában álló területre – irányul, az nem tartozik a háztartási adatkezelés kivétele alá, tehát a rendelet hatálya alá esik, és jogalap kell hozzá. Forrás: NAIH-131-1/2024.

Fontos részlet: a maszkolás nem mentesít, ha nem elégséges. A hatóság elmarasztalta azt az adatkezelőt, aki alkalmazott maszkolást, de nem megfelelő mértékben, mert az udvar és a járda továbbra is megfigyelés alatt maradt. Forrás: NAIH-131-1/2024.

Egy társasházi ügyben a hatóság kötelezte a kamera látószögének módosítására, a kamera átszerelésére vagy leszerelésére. Forrás: NAIH-4177/2021. Arról is döntött, hogy a társasház ne üzemeltessen közterületet figyelő kamerákat. Forrás: NAIH-5896-1/2021.

5. A tájékoztatás egy piktogramban kimerül

A hatóság következetes álláspontja szerint a tájékoztatás kétszintű. Első lépésként a megfigyelt területre lépéskor – még a területen kívül, a bejárati ajtón vagy kapun elhelyezett piktogram útján – rövid tájékoztatás szükséges és egyben elégséges, amelyet azonban szükségszerűen ki kell egészítenie egy legalább a helyszínen elérhető teljes, hosszabb és részletes tájékoztatónak. Ez utóbbi elérhetőségéről a kihelyezett piktogramon kell tájékoztatást adni, és a tájékoztatót az érintett kérésére rendelkezésre kell bocsátani. Forrás: NAIH-4177/2021., III.3. pont.

Egy ügyben a hatóság éppen ezért állapított meg jogsértést: a kérelmezettek felragasztottak piktogramot, de ezen kívül további adatkezelési tájékoztatást nem nyújtottak, ezzel megsértették a rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdését. Forrás: NAIH-4177/2021.

A hatóság azt is kimondta, hogy a kamerával megfigyelt területre belépni szándékozó személyeket tájékoztatni kell különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, valamint az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről. Forrás: NAIH-1141-11/2023., (50) bekezdés.

6. A megőrzési idő és a hozzáférés rendezetlen

A megőrzési idő nem szabadon választható. A hatóság szerint a cél eléréséhez szükséges adatkezelési idő esetről esetre eltérő lehet, és az adatkezelő feladata meghatározni, milyen célból működteti a kamerát, illetve mennyi ideig szükséges a felvételeket tárolni. A hatóság szerint minél hosszabb megőrzési időt határoz meg az adatkezelő – így különösen, ha az meghaladja a 72 órát –, annál több érvet kell felhoznia a cél törvényességének és a tárolás szükségességének alátámasztására. Ez tehát nem általános, 72 órás törvényi plafon, hanem fokozódó indokolási teher. Az adatkezelési időt adatkezelési célonként külön-külön és egyértelműen meg kell határozni. Forrás: NAIH-5896-1/2021.

A hozzáférés pedig nem lehet szabad. A hatóság utasította a társasházat, hogy megfelelő adatkezelési és hozzáférési szabályok alapján kezelje a személyes adatokat annak érdekében, hogy csak biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői szakképesítéssel rendelkező személy férhessen hozzá a kamerák által közvetített élőképekhez és az általuk rögzített felvételekhez. Forrás: NAIH-5896-1/2021.

Ez a pont a gyakorlatban sok házat érint: ha a felvételeket a közös képviselő vagy egy segítő tulajdonos nézi vissza, a rendszer ebben a formában nem felel meg a hatóság elvárásának.

Egy megnyugtató eset

Előfordult olyan ügy is, ahol a hatóság elutasította a kérelmet, mert megállapította, hogy a felszerelt kamerák egyike sem üzemelt, élőképet nem közvetítettek és felvételt nem készítettek, így személyes adat kezelése – és ebből fakadóan adatvédelmi jogsértés – nem történt. Forrás: NAIH-1141-11/2023., (52)–(55) bekezdés.

A tanulság azonban nem az, hogy elég kikapcsolni a kamerát. Az, hogy a jogsértés az adatkezeléshez kötődik – és amíg a rendszer működik, addig a fenti hat követelmény mindegyike fennáll.

Amit érdemes tenni

1. Nézze meg, van-e a telepítésről szóló, kétharmados aránnyal meghozott közgyűlési határozat.
2. Ellenőrizze, tartalmazza-e az SZMSZ a kamerás adatkezelés szabályait.
3. Keresse meg az érdekmérlegelési tesztet. Ha nincs, ez az első teendő.
4. Járja végig a kamerák látószögét: érintenek-e közterületet vagy lakásbejáratot.
5. Nézze meg, van-e a piktogramon túl részletes tájékoztató, és elérhető-e a helyszínen.
6. Rögzítse a megőrzési időt célonként, és határozza meg, ki férhet hozzá a felvételekhez.

A meglévő rendszer és dokumentáció átvilágítása a jogi audit, illetve az adatvédelmi megfelelés körébe tartozik. Ha most készül a telepítés, a közgyűlési döntés előtt érdemes elkészíteni a szabályzatot és az érdekmérlegelést – nem utána.

Források

• NAIH-4177/2021. – Társasházi adatkezelés ügyében hozott határozat
• NAIH-5896-1/2021. – Kamerarendszer üzemeltetése társasházban
• NAIH-1141-11/2023. – Társasházi kamera
• NAIH-131-1/2024. – Kamerás adatkezelés